A biztonságtechnikai érzékelők eszközként már szerepeltek a korábbi automatizálásokban, viszont egy-két esetben külön is érdemes kitérni rá, miért különböznek a „hagyományos” érzékelőktől.
Mozgásérzékelők
A biztonságtechnikában alkalmazott mozgásérzékelők technológiája alapvető működésüket tekintve nem különbözik a világítás esetén alkalmazottól: a cél, hogy ha mozgást érzékel, akkor jelezzen.
Amiben különbözik mégis a kettő, az a detektálás bizonyossága. A biztonságtechnikai rendszer esetében a teljesen biztos eseményre kell fókuszálnunk, nem engedhető meg a téves riasztás. A nem jól kiválasztott, helytelenül elhelyezett, illetve beállított érzékelő több bosszúságot okoz, mint amennyi hasznot hajt, így csökkenti az ingatlan biztonságát.
A világítás esetében viszont a legfontosabb a gyors reakció, nem engedhető meg a néhány másodperces késlekedés, még ha ennek az ára az esetlegesen kisebb pontosságú kapcsolás.
Ezt úgy lehet leginkább szemléltetni, hogy ha azonos helységbe szerelünk fel világításvezérlésre egy-egy biztonságtechnikai beállításokkal rendelkező illetve egy világításvezérlésre kiélezett, azonos típusú érzékelőt, akkor a biztonságtechnikai mozgásérzékelő akkor kapcsolna fel, amikor a helység felénél járnánk, míg a világítástechnikai beállításokkal rendelkező már a helyiségbe lépés előtt kicsivel (már akkor kibocsájtunk annyi infravörös sugárzást, amikor az érzékelő még csak egy kis részünket látja).
Ellenpéldaként ugyanebben a szituációban a riasztás megtörténet egy tükröződés miatt is, amire a biztonságtechnikai beállításokkal rendelkező eszköz még nem reagálna, a világítástechnikai beállításokkal rendelkező már jelet ad.
Fontos az érzékenység mellett a mintavétel során megjelenő pozitív jelek egymást követő száma. Ezzel az esetleges zajt tudjuk kiszűrni, természetesen ennek az ára is a reakcióidő.
A mozgásérzékelő függőleges és vízszintes érzékelési alakzatában is fontos különbséget tenni. A 360°-os érzékelő általában valamilyen gömbszerű érzékelési területtel rendelkezik. Ez a legritkább esetben ad megfelelő lefedettséget (ritkán alkalmazunk félgömb alakú helységeket).
Ezért több érzékelő zónával alakítják ki ezeket az eszközöket, ahol az egyes zónákat külön lehet hangolni. Így lehet elérni például egy hosszú folyosó minél jobb lefedettségét, minél kevesebb érzékelővel. Ugyanez igaz magas helyiségekre, ha a falon nem helyezhetőek el mozgásérzékelők.
A zónák kialakításával nem csak a helyiség alakjához és tulajdonságaihoz igazodhatunk, hanem a mozgás irányát is meghatározhatjuk vele. Ez nem csak a biztonságtechnikában, hanem az otthonautomatikában is felhasználható információ.
Függönyérzékelők
A mozgásérzékelők egy speciális fajtája a „függöny érzékelők”, – amelyek a nevükkel ellentétben nem a függönyökkel kapcsolatos eseményeket érzékelik, hanem függönyszerűen zárnak infravörös sugarakkal egy területet, általában valamilyen nyílászárót vagy szakaszhatárt. Itt az adott felületen történő áthaladás a megsértési esemény és a vonalszerű infravörös fotocellákkal ellentétben itt a teljes felületen jelentkező zónasértés ad jelet.
Rezgés érzékelők
Üvegtörés érzékelőnek is szokták nevezni, a nyitásérzékelők kiegészítője. A megfelelő elhelyezés itt is kritikus a hamis riasztások elkerülése és a valódi esemény azonosítása miatt. Legtöbb esetben valamilyen gyorsulásérzékelő adja a jelet.
Nyitás érzékelők
Otthonautomatizálások során is előszeretettel használt megoldás, működését egy Reed relé biztosítja, ahol az ablak- vagy ajtószárnyra rögzített mágnes a keretre rögzített relé kontaktusát nyitja vagy zárja.
Fontos itt is az elhelyezés és az alapos tervezés, bukó-nyíló ablak esetén a nyitó fogantyú fölötti sarokra érdemes tenni az érzékelőt.
Léteznek belőle az ablak- vagy ajtószárnyba építhető, kívülről láthatatlan és szabotálhatatlan megoldások, illetve a szárnyra rögzíthető megoldások is.