Mindent fel/le

Nagyon hasznos lehet, ha egy helyről tudjuk egy adott helyiség/emelet összes világítását kezelni. Elsősorban a „minden világítást le” rutint alkalmazzuk, ha az adott helyiséget/szintet már nem használjuk, ezzel a világítótestek egyenkénti kapcsolásától kímélve meg magunkat.

A „minden világítást fel” rutint általában valamilyen sürgető esemény (pánik gomb megnyomása, biztonsági zóna megsértése, keresünk valamit, stb.) esetén használjuk.

A „mindent fel” és „mindent le” esetében külön „kapcsoló kódot” (például dupla kattintás, háromszor kattintás a kapcsolóval) használunk az adott funkcióhoz, mert nem következik egyikből a másik, vagyis ha néhány világítótest fel van kapcsolva, akkor nem tudhatja a rendszer, hogy mindent fel vagy mindent le szeretnénk kapcsolni.

Ha az utolsó rögzített állapotot vennénk figyelembe, akkor viszont nem tudnánk elkerülni, hogy mielőtt mindent lekapcsolnánk, előtte mindent fel is kapcsoljunk (vagy fordítva), ami nem kívánatos például, ha a gyerekszobában, a gyerekek elalvását követően szeretnénk vele lekapcsolni a még világító lámpákat.

Mindezt úgy is megvalósíthatjuk, ha az adott világítótesteket világítási csoportba vagy világítási képbe foglaljuk, ekkor ezt a csoportot vagy világítási képet kell csak meghívnunk, valamint, ha változtatunk a csoporton (új állólámpa/olvasólámpa kerül be), akkor elég egy helyen módosítani.